Ismét
előkerült a magyar püspök
kérdése a Felvidéken
Az
alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt
napok
eseményeit, amelyet az robbantott ki, hogy Csáky
Pál, az MKP elnöke fontosnak tartotta
megemlíteni a
felvidéki magyar katolikusoknak a magyar anyanyelvű
püspök kinevezését.
2008 februárjában az egyházmegyei
felosztás
kapcsán több civil szervezet tiltakozott a
szétszabdalás ellen. Nyílt levelet
fogalmaztak meg
és közel huszonötezren csatlakoztak a
Felvidékről hozzájuk. Bővebben a
hírarchívumban olvashatnak a
kezdeményezésről. A Nyílt
levél
szövege itt olvasható: Link
2009. január 9.
Nem kér Csáky püspökéből az Egyház
„Csáky
Pál politikai pontokat gyűjt. Kijelentéseivel
túllépi hatáskörét.“ Ezekkel
a szavakkal reagált Jozef Kováčik,
a Szlovák
Katolikus Püspökkari Konferencia szóvivője a MKP
elnökének felvetésére,
miszerint a magyar nemzeti kisebbségnek saját
püspökre van szüksége.
A magyar nemzeti kisebbségért felelős helynököket
eddig a besztercebányai, nyitrai és kassai egyházmegyékben neveztek ki,
ahol ezzel a feladattal papokat bíztak meg. Ezenkívül több püspök és
segédpüspök bírja a magyar nyelvet. Ez a Szlovák Katolikus Püspökkari
Konferencia szerint elegendő.
Csáky azt a tényt hangsúlyozza, miszerint
Szlovákiában mintegy 400 000 magyar nemzetiségű katolikus él. Az értük
felelős püspök kinevezéséért 50 ezer aláírás gyűlt össze. A civil
szervezetek, amelyek petícióval fordultak a Szlovák Katolikus Püspökkari
Konferenciához, mindeddig nem kaptak választ kérvényükre. „Bízunk
benne, hogy a jövőben teljesítik
kérésünket,“ nyilatkozta Karaffa János,
az aláírásgyűjtés egyik
kezdeményezője,
a Pázmaneum Polgári Társulás
elnöke.
A nemzetiségileg
vegyes területen működő papok
megalapozottnak tartják azt a kérést, hogy
a nemzeti kisebbségekhez
tartozó híveknek legyenek saját helynökeik.
„Több püspökünk van, akik beszélnek
magyarul. Szerintem ez elegendő. A helynök kinevezése
azonban nem lenne felesleges,“
állítja Kamil Kucharčík atya a füleki
egyházközségből. Éppen
a rozsnyói egyházmegyének, amelyhez
Fülek is tartozik, a hozzá
tartozó magyar hívő közösség viszonylag
magas száma ellenére sincs magyar
helynöke.
SME, Martina
Kováčová
2009. január 8.
Széljegyzet a szlovákiai katolikus egyház nacionalizmusához
Egyes szlovák egyházi méltóságok és általuk a püspökségek
nacionalizmusát évtizedek óta érezzük, elsősorban a papok kinevezésénél
a magyarlakta települések plébániáiba, - sőt már nem is leplezik a
szándékukat, a magyar hívek illetve falvak elszlovákosítását.
Ez a helyzet állt elő most (2008 júniusában – szerk. ) Kolonban, a
magyar esperest 30 év koloni szolgálat után nyugdíjaztatja a nyitrai
püspökség, helyébe Beséről helyezi át a szlovák papot, őt pedig a
szalakuszi magyar plébános cseréli. Bese többségében szlovák falu, még
további 4 település tartozik a plébániához. Szalakusz szlovák falu,
ehhez a plébániához tartozik Béd és Menyhe, ide magyar káplánt nevezett
ki a nyitrai püspök(ség)! Ha már mindenáron nyugdíjba küldik az
esperesünket, akkor nem kellett 4 helyszínen változtatni, a mocsonoki
magyar káplánnal megoldható lett volna az üresedés betöltése, de így
minek nevezhető ez a püspöki döntés, ha nem nacionalizmusnak?!
A Kolonba kinevezett Markovič tisztelendőt nem ismerem, lehetséges,
hogy egy csipetnyi nacionalizmus sincs benne, egyformán szolgálja az
Istent a szlovák és magyar hívek lelki üdvéért, de mivel nem magyar, én
tiszta szívvel nem tudom elfogadni, s gondolom így van ezzel sok magyar
testvérem. Én a hitemet azon a nyelven akarom gyakorolni, melyen
megkereszteltek, tehát magyarul, ezen a nyelven kereszteljék és
eskessék gyerekeinket, és temessenek, magyarul gyónhassak, ezt szlovák
pap nem tudja részünkre megteremteni, bármilyen jószándékkal legyen
irántunk!
Az egyházmegyék felosztása mögött szintén ott a nacionalizmus, a
Nyitrai Püspökséghez csatoltak sok magyar plébániát a lévai, párkányi
és zselízi esperességekből, ami talán mérsékli a zoboraljai magyarok
kiszolgáltatottságát, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen
többen lettünk, több magyar plébánia, több magyar pap, de mit segít ez,
ha a püspökség teljesen ignorálja a magyar hívek igényeit a
hitgyakorlás terén. Annak ellenére, hogy kb. 50 magyar pap van a
nyitrai egyházmegyében, mégis szlovák püspöki helynököt neveztek ki a
magyar hívek részére, mert a püspökség szerint elég, ha tud magyarul!
Épp most voltak a koloni falunapok (2008. jún. 21.), az ünnepi
szentmisét Mons. Pristač celebrálta, így személyesen meggyőződhettünk
magyar tudásáról, - még a magyar szöveg olvasása is gondot okozott
neki, ezt hallva megértem, hogy csak próbálkozásai voltak a magyar
beszéddel. Szlovákul dicsérően szólt templomunk fekvéséről, őseinkről,
akik szerinte jóval az első írásos emlék előtt itt éltek, már a két
hittérítő, Ciril és Metód idejében (!). De egy szóval nem említette
Szent István királyt, aki a templomunk védőszentje, kinek rendeletére
épült templomunk, nem említette Szent István feleségét Boldog Gizellát,
fiukat Szent Imrét, sem a lovagkirályunkat Szent Lászlót, aki Nyitrán
halt meg, a két zoborhegyi remetéről Szórádról-Andrásról és Benedekről
sem szólt, akik egy időben az államalapító István királlyal lettek
szentté avatva!
A magyar história elhallgatásán nem is
csodálkozom, hiszen aki
turistaként ellátogat a nyitrai várba, az
megtapasztalja, a magyar
történelmi vonatkozások
említését teljesen kitiltanák a
vártemplomból.
A püspöki helynök magyar tudása és
prédikációja után nem kell nagy
fantázia ahhoz, hogy lássuk az egyház
szándékát!
Főtisztelendő Püspök Atyák! Ciril és Metód feladata a hit terjesztése
volt, hogy a szláv népek és nemzetek saját nyelvükön megértsék és
gyakorolhassák a keresztény hitet, - ezt sikerrel teljesítették. A
Szlovákiai Katolikus Egyház célja ettől merőben eltér, a magyar
nemzetiségű hívek szlovák nemzetbe való beolvasztására törekszik, -
remélem sose sikerül!
Vitathatatlan tény, a Szlovákiai Katolikus Egyház
egyértelműen korlátozza a magyar híveket a hit
gyakorlásában!
Mit tehetünk ez ellen? Szerintem egy megoldás létezik: Szlovákiai Magyar Katolikus Egyház!
A Szlovákiai Katolikus Egyház lassan két évtizede nem hallja meg
imáinkat (Komáromi Imanapok), a Szentatyához nem jutnak el valós
információk helyzetünkről, s épp ezért a Vatikán nem foglalkozik
problémáink megoldásával, remélem most tudatosítják, hogy a szlovákiai
magyar hívek hitgyakorlását érintő feltételeken sürgősen változtatni
kell!
A szerző felvidéki katolikus magyar.
Kitekintő
2009. január 7.
Szlovák egyházpolitika - Mit is jelent a kettős kereszt?
Sajnos nem kellett sokáig várni, hogy az ünnepek nyugalmát követően
ismét lángra kapjon a szlovák-magyar ellentét. Ezúttal Csáky Pál
kijelentése borzolta fel a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségű
katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában.
A magyar püspök kinevezésének, és az önálló magyar egyházmegye
kialakításának igénye már a rendszerváltás óta napirenden van
Szlovákiában (a magyar kisebbség körében), de egyelőre nem úgy fest,
hogy ezúttal pont kerülhet az ügy végére. Pedig mi más, ha nem a közös
vallás, és a Szlovákiában „oly kedvelt” szimbólum, a kettős kereszt
lehetne a közös nevező a többség-kisebbség között?Az
ezredforduló óta ez a harmadik alkalom, amikor komolyabb
port
kavar a magyar püspök kérdése. Először
2001-ben lett visszhangja a
kérésnek, mert szlovákiai magyar hívek
és papok ismételten erőteljesen
hangot adtak kérésüknek a
Révkomáromban megrendezett imanapon. Érdekes egy
mondat erejéig elidőzni, hogy mit is jelent, ha egy magyar
ember erőteljesen hangot ad valaminek. Ebben az esetben ez egyfelől
fohászkodást jelentett, mert a hívek a magyar
püspök kinevezéséért és
az önálló magyar papi hivatásokért
fohászkodtak, másfelől pedig azt,
hogy nem részesítették lelkes fogadtatásban
az akkori
Pozsony-nagyszombati egyházmegye érsekét
Ján Sokolt, mi több, a mise
végeztével sokan hangos nemtetszésüket is
kifejezték.
Akkor a szlovák
püspöki kar kitartott a már korábbi
álláspontja
mellett, miszerint Szlovákiában nincs szükség
magyar püspökre. Akkor
úgy fogalmaztak: "Egyházi szempontok okán nem
látjuk szükségesnek" a
magyar püspök szerepét, és
"elhibázottnak tekintjük azt, ha valakinek
más indítékai vannak." A püspöki kar
elnöke szerint a szlovákiai magyar
püspökség létrehozását
célzó törekvésekben politikai
indítékok jelei
érhetők tetten.
Aztán hosszú évekig nem lehetett hallani az ügyről. 2006-ban, Malina
Hedvig megverése kapcsán két szlovák püspök is felemelte hangját a
magyarellenes hangulat ellen, sokan remélhették, hogy enyhülés és
közeledés következhet be, de 2008 év elejére visszaálltak a demarkációs
vonalak. Tavaly január elején zajlott a szlovákiai egyházmegyék
átszervezése, amelyet XVI. Benedek pápa februárban szentesített. A
döntést Jozef Tomko bíboros a Népek Evangelizációja Kongregáció
prefektusa hozta Szlovákiára.
A legutóbbi, 1977-es átszervezés óta 6
latin rítusú egyházmegyéje volt
Szlovákiának, amely a 2008-as változást
követően 8-ra változott.
Megszűnt a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye és
helyén létrejött a
Pozsonyi és Nagyszombati Főegyházmegye. A Nyitrai
Egyházmegye egy
részéből pedig létrejött a Zsolnai
Egyházmegye. A Rozsnyói
Egyházmegyéhez pedig hozzá csatolták a
Breznóbányai Espereskerületet,
hogy így „javítsák az
egyházmegyében lévő nemzetiségi
arányokat”. A
keleti egyházmegyéket illetően nem történt
változás.
A döntéssel kapcsolatban a szlovák püspöki
kar egyértelműen tagadta,
hogy a kisebbségek ellen irányult volna. Pedig sajnos
joggal bukkant
elő magyar „üldözési mánia”. A
Pozsony-nagyszombati főegyházmegyébe
tartozott a magyar többségű, vagy jelentős
számú magyar hívőt tömörítő
plébániák közel két-harmada
(közel 250 plébániából 155). Az
átszervezés
következtében jelentősen lecsökkent a magyar
plébániák aránya 3 új
kerületben.
Tehát 2008-ban a Vatikán engedélyezte
Szlovákiának a két új római
katolikus egyházmegye kialakítását
(és módosított a görög katolikus
egyházmegyéken is), de a hosszú évek
óta magyar püspökséget óhajtó
szlovákiai magyar katolikus hívők kérése
nem teljesült.
A már kevesebb, mint hatszázezres szlovákiai
magyar közösségben csaknem
350 ezer fő vallja magát római katolikusnak. A
hívők közel 250
plébániához tartozó területen
élnek, de hivatalos megbízatás alapján
senki sem foglalkozik a hitéletük
problémáival, ezért "pásztor
nélküli
nyájnak tekinthetők". A szlovák püspöki kar
tagjai között még olyan
akad, aki beszél magyarul, de magyar
közösségből származót, aki jobban
átérezné e közösség gondjait,
és megoldásokhoz szükséges
jogkörökkel is
rendelkezne annál nehezebb találni.
Csáky Pál legutóbbi felvetésére a Szlovák Püspökkari Konferencia
elutasítóan reagált, és a Konferencia szóvivője a magyar hívek nevében
kijelentette: „minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg
vagyunk elégedve”.
Csáky elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák
Püspökkari Konferencia
szóvivője ismételten úgy reagált a
szlovákiai magyar katolikus hívők
kérelmére, hogy csupán a téma
politizálásáról van szó, s ezen a
területen nem létezik semmilyen probléma. A korszerű
egyház nem
hagyhatja figyelmen kívül több mint 50 ezer
hívő aláírásgyűjtő
akcióját, amely során pasztorációjuk
jobb szervezettségét kérelmezték –
írja a Felvidék.ma. Csáky több
alázatot és kevesebb büszkeséget kért
a
Püspökkari Konferenciától.
Sajnálatos, hogy Szlovákiában az egyház ilyen mértékben alá van
rendelve a politikának és a nacionalizmusnak. Jan Slota által
előszeretettel állítgatott kettős-kereszt szimbólum pedig sajnálatos
módon nem a vallási együvé tartozást hordozza magában. A katolicizmus
pedig jó lehetőség lenne, hogy közösséget teremtsen magyar és szlovák
között, ahogy Krisztus is mondja: „Legyetek egyek, ahogyan Én és az
Atya egy vagyunk...".
Kitekintő
2009. január 6.
Csáky
Pál a Szlovák Püspökkari
Konferencia
szóvivőjének: több alázatot
és
kevesebb büszkeséget
Csáky
Pál
parlamenti képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy a
Szlovák Püspökkari Konferencia
szóvivője
ismételten úgy reagált a
szlovákiai magyar katolikus hívők
kérelmére, hogy csupán a
téma
politizálásáról van
szó, s ezen a
területen nem létezik semmilyen
probléma.
A korszerű egyház nem hagyhatja figyelmen
kívül
több mint 50 ezer hívő
aláírásgyűjtő
akcióját, amely
során pasztorációjuk jobb
szervezettségét
kérelmezték. A probléma
megoldása több
figyelmet igényel a Püspökkari
Konferencia részéről a II. Vatikáni
Zsinat
szellemében – és a
Püspökkari Konferencia
szóvivőjétől is
több alázatot és kevesebb
büszkeséget. Az Ige szellemében, amely
szlovákul és magyarul is
ugyanúgy hangzik: „Bizony mondom nektek: amit e
legkisebb
testvéreim
közül eggyel is tettetek, velem
tettétek” (Mt
25, 40). A szó pozitív,
de negatív értelmében is.
Forrás:
az MKP sajtóközleménye
2009. január 6.
A
Szlovákiában élő magyar
nemzetiségű hívekről nagyon jól
gondoskodnak...
Minden
nagyon szép, minden nagyon jó és
mindennel meg
vagyunk elégedve állítja - Ferenc
Jóska szavainak szellemében - a
magyar hívek nevében a Szlovák
Püspökkari Konferencia szóvivője.
A
Szlovákiában élő magyar
nemzetiségű hívekről nagyon
jól gondoskodnak - így reagált Jozef
Kováčik, a Szlovák Püspökkari
Konferencia szóvivője Csáky Pál azon
kijelentésére, miszerint
Szlovákiában magyar nemzetiségű
püspöknek is kellene működnie.
„Csáky
úr ismét átlépte azokat a
határokat, amelyeket egy politikai párt
elnökének tiszteletben kellene tartania”
– mondta a szóvivő.
Kováčik szerint a Szlovákiai Katolikus
Egyház álláspontja
változatlan.
A magyar híveknek szerinte vannak olyan
püspökeik, akik törődnek
lelkipásztori ellátásukkal
és folyékonyan beszélnek magyarul.
Több
egyházmegyében vannak helynökök
is, akik szintén foglalkoznak velük –
mondotta. Csáky Pál a SITA
hírügynökségnek adott
interjújában elmondta,
hogy magyar anyanyelvű, alkalmas embereket kellene kinevezni, hogy a
magyar hívek
pasztorációjával foglalkozzanak. Ez
meggyőzően mutatná,
hogy a Szlovákiai Katolikus Egyház gondol ezekre
az emberekre is –
jelentette ki a Csáky.
Csáky Pál a szlovákiai
egyházmegyék 2008-ban
megvalósult felosztását is
bírálta. A felosztást
Kováčik szerint
hosszas, évekig tartó
előkészület előzte meg. Ennek
megkérdőjelezése a
szóvivő szerint megsérti a Szlovákia
és a Szentszék közti
szerződést,
mely szerint ez a Katolikus Egyház belső ügyei
közé tartozik.
webnoviny.sk,
SITA, Felvidék Ma
2009. január 5.
Slota
Csákyt támadta
A
Szlovák Nemzeti
Párt (SNS) elnöke, Ján Slota
ismét támadta a Magyar
Koalíció
Pártjának (MKP) elnökét
Csáky
Pált. A
nemzetiek vezére szerint Csáky
“fejecskéjében kicsit
összekeveredtek a
dolgok”. “Ha megnézzük a
Szlovák papok
helyzetét Magyarországon, akkor
nagyon meglepődnénk. Nem választhatjuk
külön,
hogy mi történik a
kisebbségekkel Szlovákiában
és
Magyarországon” – mondta a nemzetiek
vezére, aki Csáky
kijelentésére
reagált a szlovákiai magyar
püspök
kinevezésének kapcsán.
Továbbiakban Csákyt hazugnak nevezte
és a magyarországi emberjogi
biztos jelentését hangoztatta, miszerint
a magyarországi szlovákok
helyzete kilátástalan és
rövid időn belül beolvadnak majd a
többségi
nemzetbe.
Sita,
Felvidék Ma
2009. január 5.
Csáky:
Magyar püspök kellene
Szlovákiába
Magyar
nemzetiségű katolikus püspökre lenne
szükség Szlovákiában -
jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai
Magyar Koalíció Pártjának
(MKP)
elnöke. "Tehetséges, magyar anyanyelvű embereket
kellene kinevezni, akik
törődnének a magyar hívőkkel. Ez
meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák
katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik"
- jelentette ki
Csáky a pozsonyi SITA
hírügynökség által
hétfőn nyilvánosságra hozott
interjúban. Az MKP elnöke kifejtette: mivel a
közeljövőben három
püspök
vonul nyugdíjba, elegáns megoldás
lehetne, ha az egyik egyházmegye
élére magyar nemzetiségű
püspököt neveznének ki, aki tagja
lenne a
Szlovák Püspöki Konferenciának.
zoom.hu