2008. november 11-én a felvidéki Komáromban Szent
Pál Tanulmányi Napra került sor a Szent Pál-év keretében a XVII.
Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és egyházművészeti fesztiválhoz
kapcsolódva a Jó Pásztor Alapítvány, a Csemadok Komáromi Alapszervezete
és a Pázmaneum Társulás szervezésében.
A Tanulmányi Nap szentmisével kezdődött a Szent
Rozália- templomban, majd a helyi plébánia közösségi termében
folytatódott a program, ahol a Scola Mariana iskolai kórus egyházi
énekeket adott elő.
Stubendek László, a Harmonia Sacra Danubiana fesztivál főszervezője
köszöntötte az egybegyűlteket, majd az előadók bemutatására és az
előadások témáinak ismertetésére került sor.
Elsőként Karaffa János, a Sapientia Hittudományi
Főiskola tanára „ A
zsidókról és a népekről alkotott kép
az evangéliumokban és a páli
levelekben” címmel tartott előadást. A jelenlevők
megtudhatták, hogy
több fontos dokumentum, enciklika tesz tanúságot
arról, mennyire
tiszteletben tartja az Egyház Istennek a választott
néppel kötött
szövetségét. Ugyanakkor az
Újszövetség által adott
kinyilatkoztatás
olyan választóvonal a keresztények és a
zsidók közt, amelyet nem lehet
elhallgatni. Az előadó leszögezte azt is, hogy egyes
keresztények
részéről a különböző korokban a
zsidó nép iránt mutatott elfogultság
helytelenül nyilvánult meg. A bűn, amelyet a Jézust
elítélő zsidó
vezetők s az általuk megtévesztett tömeg
elkövettek, nem alkalmazható
kollektívan egy egész népre, hanem csak
egyénekre és azok követőire. Az
Újszövetség nem zsidóellenes
beállítottságú, hiszen sok helyen
pozitívan áll hozzá az
Ószövetség népéhez – ezt
támasztja alá az a
Vatikánban 2001-ben megjelent dokumentum is, amely „A
zsidó nép és
szent iratai a keresztény Bibliában” címet
viseli, s amelyet az előadó
részletesen mutatott be.
Második előadóként a jelenlevő papok és
hívek közössége Farkas Zsolt
doktoranduszt hallgathatta meg, aki „A XX. század
Katolikus Egyházának
megnyilatkozásai a nemzeti és faji
kizárólagosságról” című
előadását
tartotta meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy
különbséget kell tenni az
egyének és a közösség
álláspontjáról bizonyos
megnyilatkozások terén.
Az Egyház mindig állást foglalt az
uszító, agresszív ideológiák
kapcsán, amelyek valamely nemzeti, faji vagy vallási
közösség ellen
irányultak. Több enciklika is alátámasztja
mindezt, amelyek a
kommunizmus, nácizmus és a fasizmus
elítéléséről szólnak és azok
veszélyeiről adnak útmutatást.
Az előadó részletesen ismertette XI. Pius pápa
„Mit brennender Sorge“
(Égő aggodalommal) kezdetű, a németországi
püspökökhöz intézett
körlevelét, amelyben a pápa határozottan
leszögezte: „Aki a fajt, a
népet, vagy az államot, vagy az
államformát, az államhatalom hordozóit
vagy az emberi közösség egyéb
alapértékeit – amelyek a földi élet
keretein belül lényeges és
tiszteletreméltó helyet foglalnak el –
kiemeli földi értéksorrendjükből, s mindennek,
még a vallási értékeknek
is legfőbb zsinórmértékévé teszi, s
bálványimádóan isteníti, az
felforgatja és meghamisítja a dolgoknak Istentől alkotott
és megszabott
rendjét. Az ilyen távol van az igaz Isten-hittől, s e
hitnek megfelelő
életfelfogástól.“
A totalitárius ideológiák szerették volna
kiszorítani a kereszténységet
az iskolai oktatásból és a közéletből.
A nemzeti kisebbségek kérdéséről
szólva az előadó hangsúlyozta, hogy az
igazság ellen vét az, aki a
kisebbségeket támadja és veszélyezteti
nyelvüket, kultúrájukat és
gazdasági helyzetüket. Több egyházi
megnyilatkozás és pápai üzenet is
hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek jogainak
sérthetetlenségét és
azoknak betartására figyelmezteti a világi
és egyházi vezetőket
egyaránt.
Az első két előadás után a jelenlevők
hozzászólhattak a két előadás
témájához és megoszthatták
gondolataikat a többiekkel.
A Tanulmányi Nap második részében
először Török József, a Pázmány
Péter
Katolikus Egyetem egyháztörténeti
tanszékének tanszékvezető professzora
„Katolicitás és nemzeti identitás a magyar
Egyház történelmében” című
előadásával ismerkedhettek meg a jelenlevők. A professzor
úr Babits
Mihály „Mi a magyar?” című
írásából vett idézetével
kezdte a
gondolatébresztő előadását.
Történeti visszatekintésében az előadó
rámutatott, hogy a katolicitás a
török megszállás alatt különösen
segítette a magyarságot - sokszor
idegen földről érkezett szerzetesek által. Az
előadó kiemelte Pázmány
Péter bíboros nagyságát és
Nagyszombat városának fontosságát, majd
beszélt a török idők utáni ún.
második honalapításról is. A
hallgatók
megtudhatták, hogy mi a különbség a
honfoglalás és a honalapítás
között, valamint azt is, hogy milyen támadások
érték sokszor egyes
korokban a Katolikus Egyházat,
különösképpen a szerzetesrendeket és
azok közül is a pálosokat. Végezetül
ismét Babits Mihály gondolatát
hívta segítségül, aki a következőket
mondta: „A katolicizmus és a
nemzettudat akkor teszi a világnak a legnagyobb
szolgálatot, ha megőrzi
tisztaságát.”
Végezetül a budapesti, katolikus-zsidó
párbeszéd keretében zajlott
konferenciáról megérkezett Fodor György, a
Pázmány Péter Katolikus
Egyetem rektora és biblikus professzora is, aki „A
zsidó nép
kiválasztottságtudata a prófétai
igehirdetés tükrében” című
előadását
tartotta meg az érdeklődő közönségnek. A
zsidó nép kiválasztásáról
szólt, amely kitüntetett ajándék, ingyenes
kegyelem. A történelem
viharaiban a zsidókat az bátorította, hogy az Ő
Istenük a Bölcsesség,
aki ismeri a jövőt és Ő a Föld Teremtője. A
próféták idején bontakozik
ki a nemzetekhez való küldetés gondolata a
kiválasztáshoz kapcsolódva,
amely a zsidó nép jellemzője. A különböző
népek és Izrael viszonya
egyre szorosabbá válik az
üdvösségtörténetben. Az előadó
szólt a
messiási reményekről, s azok különböző
értelmezéséről is a zsidóságon
belül.
A hozzászólások és termékeny vita
után a Tanulmányi Nap imával zárult,
amelyben Szent Pálnak, a nemzetek apostolának
közbenjárását kérték a
népek és nemzetek - különösen a magyarok
és szlovákok - közti
kiengesztelődésért.
Pázmaneum/Karaffa Attila