Éjféli szentmise Egyházkarcsán
,,Ma Karácsony
éjszakáján minden, még a
legkeményebb szívű ember is
ismét gyermek lesz… Boldog lesz… Hacsak egy
pillanatra is. Legalább
addig, amíg gyermekét örülni és
boldognak látja.’’
Az egyházi év leghosszabb éjszakáján
emlékezünk Krisztus születésére.
Csodálatos varázsa van Karácsony
éjszakájának! A kemény szívek
meglágyulnak, a reményvesztettek bizakodóvá
válnak, a felnőttek ismét
boldog gyermekek lesznek, a fagyos karácsonyi éjben
leolvadnak az
emberi szívek kemény jégpáncéljai. A
különös hideg éjszakában ünnepi
hangulat járja át az emberek szívét…
,,Ma mindenkiben pici lángok
gyúlnak, ma mindenkiben zöld remények élnek,
ma keservét senki sem
érzi, sorsának, hidegnek, télnek. Ma minden
szívben fény csordul bele,
ma mindenki vár valamit!...,, Ki ez a valaki, akit a
csillogó
gyermekszemek a ragyogó karácsonyfa alatt várnak?
Ki ez a Valaki, aki
után epedve sóhajtozik az emberiség? Ki ez a
Valaki akitől új világot
és eszmét remél? Ez a Valaki a
történelem legnagyobb alakja. Karácsony
éjszakáján béke, csend és
öröm honol minden keresztény családban.
Gyertyafényes karácsonyfa, fenyőillat, az
éjféli mise, az öröm és béke
záloga. Karácsony éjszakáján megtelt
az egyházkarcsai római katolikus
templom, ahol a szépen feldíszített templomban
ünnepi szentmisére
került sor, amelyet Mgr. Szalay Gyula címzetes
esperes-plébános
celebrált. Szentbeszédében Krisztus
születéséről elmélkedett, aki
szolidaritást vállalt az emberiséggel.
Magára vette minden
gyengeségünket, hogy megváltson minket.
Karácsony számunkra a remény
üzenete: velünk az Isten. Felragyogtassa Isten
dicsőségét és meghozza
az embereknek az igazi békét.
Az ünnepi éjféli karácsonyi mise után
sor került a templom udvarán álló
karácsonyfa megáldására, amelyen falunk
elöljárói, falunk apraja-nagyja
és a környékbeli falvakból érkező
hívek is részt vettek. Szinte megható
volt, hogy az éjféli szentmise után senki sem
sietett haza, mert a
templom ajtajában Szalay Gyula esperes-plébános
és falunk elöljárói
minden egyes hívőnek áldott, boldog Karácsonyt
kívánt, majd agapéra
invitált mindenkit a fenyőfa köré. Az agapé
alatt szebbnél szebb
karácsonyi énekek szólaltak meg énekkarunk
kíséretében.
Talán mi is elmondhatjuk Ady Endrével:
Harang csendül, ének zendül
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Számunkra ez az éjszaka felejthetetlen marad, és örülünk annak, hogy
együtt ünnepelhettünk, mint egy nagy család, és ha a gyertyák fényei
majd Karácsony után kialszanak, hitünk fénye nem alszik ki soha.
Pázmaneum, Mgr. Juhász Ferenc
|