A
városalapítás évfordulóján
tartott ünnepségen az érsekújvári
ferences
közösség Polgármesteri díjban
részesült, a városért és az
ifjúságért
végzett szolgálatuk elismeréseképpen.
P. Gábriel házfőnök köszönő válaszában hangsúlyozta, hogy az
elismerés a 400 éves ittlét alatt szolgált minden ferencesnek és a
hozzájuk kötődő közösségnek szól.
Széchényi György esztergomi érsek 1691. október 29-én kelt oklevele
adományozott Érsekújvárnak városi jogokat. Emlékét a Fő téren szobor, a
kolostoron emléktábla őrzi. A Nyitra-folyó jobb partján elterülő
városba 1626-ban érkeztek az első ferencesek, templomukat Pázmány Péter
bíboros, esztergomi érsek szentelte fel 1631. május 24-én.
A ferences közösség meghatározó szerepet
játszott a város és a környék
életében, melynek ma is tanújele a Porciunkula
búcsúra érkező
zarándokok nagy száma.
A Rákóczi-szabadságharc alatt többször megfordult a kolostor falai
között Bercsényi Miklós, erre tábla emlékezteti az arra járót.
Kolostorunknak neves könyvtára volt, több jeles magyar
nyelvemlékkel,
mint az Érsekújvári kódex, a Czech
kódex, a Thewrewk kódex, valamint a
Piry hártya. Ez utóbbit
megtalálójáról, a tudós
könyvtáros Piry Cirjék
ferencesről nevezték el. Az ő munkája az
Érsekújvári napló, mely a
város 1848-49-es eseményeiről tudósít,
fontos kordokumentum.
A ferencesek vezetésével indult el 1842-ben az algimnázium, mely ma is
működik, a nemrég önállósult magyar tagozat Pázmány Péter Gimnázium
néven.
A barátoknak 1950-ben el kellett hagyniuk a várost, 1990-ben térhettek
vissza. A II. világháború bombázásai, a kitelepítések, valamint a
betelepítések nyomán a város nemzetiségi összetétele jelentősen
megváltozott. A város katolikus templomaiban a szertartások mindkét
nyelven folynak. Mivel a ferences közösségnek 2001 óta nincs magyar
tagja, a szolgálatban a magyarországi Magyarok Nagyasszonya Ferences
Rendtartomány nyújt testvéri segítséget.
