|
Mindszenty-monodráma ősbemutatója Komáromban
A Széchenyi
István Polgári Társulás és a
Pázmaneum Társulás szervezésében
került sor a révkomáromi Selye János
Gimnázium dísztermében május 7-én
Mindszenty József halálának 35.
évfordulója tiszteletére készült
Tarics Péter: Állok Istenért,
egyházért, hazáért- Mindszenty
József oltárköve című monodráma egy
felvonásban és hat képben való
bemutatására.
Az ősbemutatón - amelyen
telt ház volt - magas egyházi
méltóságok is megjelentek. Jelen volt Mons. ThLic.
Róbert Bezák CSsR., nagyszombati érsek és
Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás,
Budapest-esztergomi érsek is. Rajtuk kívül több
lelkiatya, városi képviselők, különböző
egyházi és társadalmi szervezetek
képviselői, iskolaigazgatók is jelen voltak.
Róbert Bezák és Erdő Péter
A megjelent vendégek
és a nézőközönség
üdvözlése után elsőként Róbert
Bezák nagyszombati érsek szólt a
jelenlevőkhöz, aki kiemelte Mindszenty bíborosnak az Isten,
az Egyház és a népe melletti
elkötelezettségét. Szavai szerint az Ő
életpéldája azt mutatja, hogy meg kell maradni
önmagunknak, nem szabad rossz kompromisszumokat kötnünk.
A hercegprímás a sokféle
megpróbáltatás közepette is megmaradt az
igazság útján és ezáltal
hitvallása példaértékű számunkra.
Mindszenty élete arra buzdít, hogy hallgassunk
lelkiismeretünk szavára. Mindig az egyenes úton
járjunk, mert ennek alapján ítéli meg Isten
életünket, ahogy Mindszenty bíboros
életét is eszerint értékelte.
A nagyszombati érsek beszédét követően Erdő
Péter magyarországi bíboros
köszöntötte a jelenlevőket. Az esztergomi
prímás kiemelte: „Mindszenty
élete is megmutatta azt, hogy ennek a térségnek a
népeit egyetlen kategória szerint kezeli a
történelem. Egyetlen, nagy kategóriába
kerültek bele abba az ateista diktatúrába is, ami
minden egyes országban megpróbálta
eltörölni a hitet és az egyházat. Mindszenty
József tanúságtétele hasonlít
más főpapokhoz is. Mindegyiküknek megvolt a sajátos
jelleme és minden országban a katolikus egyháznak
megvolt a sajátos társadalmi helyzete, ami bizonyos fajta
magatartásokat lehetővé tett, megkívánt,
másszor viszont nem. Visinszky lengyel bíboros, Beran
bíboros Prágában, Boldog Alojz Stepinac
Zágrábban és Isten szolgája Mindszenty
József Magyarországon egyaránt beleesik azokba az
egyházi vezetőknek a körébe, akiket a
diktatúra egy nagy, közös forgatókönyv
szerint félre akart állítani az
útból. Mindannyian hűségesek maradtak a katolikus
hithez, hűségesek maradtak a pápához. A
diktatúra célja az volt, hogy elszakítsák a
papokat, püspököket a
világegyháztól. Erre ki-ki a maga
karakterének, helyzetének megfelelően nemet mondott
és megtanult hű lenni Egyházához és a
rá bízott hívekhez.”
Erdő Péter hangsúlyozta,
hogy ma is üzen nekünk Mindszenty bíboros hitvallása, amikor elkezdődtek a
boldoggáavatások a kommunista áldozatok vértanúinak több országban, így
Szlovákiában is. Hamarosan pedig Lengyelországban Jerzy Popieluszko káplánt
avatják boldoggá. „Ezek a közös tanúságtételek erősítik bennünk az
összetartozást és ma is arra buzdítanak bennünket, hogy továbbadjuk hitünk
örökségét a mai embernek, a mai társadalomnak. A mártírok ereje, azok
közbenjárása segítsen bennünket mai feladatunk megoldásában.” – mondta el
ünnepi beszédében az esztergomi érsek.
A monodráma szereposztása a következő: Mindszenty
József bíboros szerepét Boráros Imre,
Sylvánia-díjas felvidéki magyar
színművész; Mindszenty édesanyját
Petrécs Anna színművész; a Bíró
szerepét pedig maga a szerző Tarics Péter
alakította. A mű zenei munkatársa Hanzsér
Árpád.
A hat képben bemutatott monodráma hűen idézi fel
Mindszenty bíboros áldozatvállalását
hívei és hazája iránt. Tükrözi
azt a hangulatot, amelyben a magyar bíborosnak helyt kellett
állnia, amikor igaztalan vádakkal
elítélték, majd pedig az 1956-os forradalom
után az amerikai nagykövetségen kapva
menedéket próbálta igazgatni magyar
egyházát. A nézőközönség
szembesülhet azzal a ténnyel is, hogy hazája
és hívei iránt mekkora áldozatot kellett
hoznia Mindszentynek, amikor először el kellett hagynia
édes hazáját, majd pedig el kellett fogadnia a
Szentatya döntését az esztergomi érseki
szék megüresedéséről. Megdöbbentő
és tanulságos is egyben mindenki számára,
aki megtekinti a darabot, hogy a magyar egyház feje, aki
szembeszállt a vörös Sátánnal,
végül a hitvallók égi seregébe
lépett.
A színmű bemutatása után hosszú és
véget nem érő taps jelezte a Mindszenty-monodráma
sikerét, amely útra indul a felvidéki és a
Kárpát-medencei magyar közösségekhez,
hogy minél széles körben megismerhessék az a
XX. század egyik legnagyobb magyar egyházi
vezetőjének életét és
tanúságtételét.
A rendezvényt Komárom város
önkormányzata támogatta, a monodráma
médiapartnere a Pázmaneum Társulás.
Az előadásról készült fényképek a Fotóalbumunkban
tekinthetőek meg: Link
Pázmaneum/Karaffa Attila, Fotók: atos
|
|