Üdvözöljük a Pázmaneum honlapján!

Méltóságteljesen zajlott a dunaszerdahelyi Trianon megemlékezés is. Elsőként a Zerdában Matúz Gábor: A legbátrabb város című filmjét vetítettek le a szervezők, amelyet teltház fogadott. Utána a Városi Sport- és Szabadidőpark területén felállított Trianon-emlékműhöz vonultak az emlékezők.
A filmvetítésre megtelt a Zerda vendéglő és mindenki visszafojtott izgalommal figyelte a balassagyarmatiak bátor kiállását és szilárd elhatározását a cseh megszállók kiűzése kapcsán. A film végén vastapssal jutalmazták a nézők egyrészt a rendező munkáját, másrészt a bátor magyarok helytállását. Miután közel háromszázra duzzadt a megemlékezők létszáma a szabadidőparkban a Trianon- szobornál, elkezdődött az emléknap második része. Elsőként Balogh Zsuzsanna, a helyi keresztény iskola tanítónője Reményik Sándor Nem nyugszunk bele című versét szavalta, majd a főszervező Pázmaneum Társulás titkára és a Szent Korona Lovagrend Felvidéki Rendtartományának kancellárja, Karaffa Attila köszöntötte a megjelenteket és osztotta meg gondolatait Trianon kapcsán. Elmondta, hogy nem a siránkozásé a főszerep, hanem az emlékezésé és a jövő építéséé, hogy a janicsárokká vált árulók megtisztulása után a felvidéki magyarság nemzetiségének és kultúrájának megőrzésével legyőzze Trianont és megmaradjon magyarnak az ezeréves földön, amelyért őseink vérüket adták. Ezt követően Varga Gábor elszavalta Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című versét, majd a Magyar Polgári Kör Polgári Társulás alelnöke, Végh Tamás Patrubány Miklós körlevelét olvasta fel Trianon kapcsán. Takács Réka, a Novus Ortus Diákszínpad tagja József Attila Nem, nem soha! című versét adta elő, majd Lőrincz Roland nemzeti érzelmű dalokat énekelt. Végezetül Karaffa Attila megköszönte a társszervező Felvidéki Harcosoknak, a Magyar Polgári Körnek a segítséget a trianoni emléknap méltó megszervezéséért, köszönetet mondott a jelenlevőknek és örömmel nyugtázta, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ezt egyébként hatalmas taps fogadta. A Magyar- és a Székely Himnusz eléneklése utána a Trianon-szobornál, gyertyagyújtással emlékeztek a 90 éve aláírt békediktátumra.

További fényképek a Fotóalbumunkban: Link

Bár a Duna folyamatosan emelkedett, hogy lassan részlegesen elzárja Helembát a külvilágtól, mégis sokféle negatívum ellenére 2010. június 6-án, vasárnap verőfényes napsütésben, nyugodt, családias légkörben emlékeztünk meg Trianonról Helembán.

A programot 9:30-kor Farkas Zsolt atya szentmisével nyitotta meg a helembai római katolikus templomban, aki magyar múltunk kincseinek megismerésére és hagyományaink megőrzésére buzdított beszédében.
Délután 17 órakor folytatódott a program. Pár tucatnyi megemlékező gyűlt össze a kopjafánál, hogy koszorúval, gyertyával és néhány szép szóval emlékezzünk e szomorú és gyászos eseményről,magyar hazánk és megannyi emberi sors szétszabdalásáról. Újra Farkas Zsolt atya szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy szükséges emlékezni a történelmi múlt eseményeire, hogy az tanulságul szolgáljon a jövő számára. Ezután Méri Lajos elszavalta Reményik Sándor „Nem nyugszunk bele!” című versét, Puskás Ivett pedig Wass Albert „Láthatatlan lobogó” című versét.
A napsütötte kopjafától átvonultunk a gesztenyefák árnyékába,a templomkertbe,ahol az első világháború elesettjeiről emlékeztünk meg a számukra állított emlékmű előtt,és koszorúval,gyertyával róttuk le tiszteletünket.
Vendégünk, Pongrácz Aurélia Kovácspatakról találóan elszavalta Reményik Sándor „Templom és iskola” című versét, tudniillik épp a templom és az egykori iskola épülete között álltunk. Sárdy Barbara „Szabad Élet” című dalát Méri Lajos előadásában hallgattuk meg.
Odabent a templomban kedves vendégeink megtekinthették Puskás Ivett és Méri Andrea „Trianon” című kiállítását, amely a korabeli képeslapok és újságcikkek jóvoltából színes és egybehangzó ízelítőt nyújtott az akkori magyar közvéleményről. A Trianon Múzeum 2008-as naptára alapján,amely az 1914-es határvidéket mutatja be, szemmel látható lett,mekkora veszteség is érte a magyar hazát,milyen szépségei vesztek oda pár tollvonás miatt.
Ezt követően Karaffa János atya elszavalta Móra László „Angyal szállt az égbe” című versét, majd vetítésre került Koltay Gábor „Trianon” című filmjének egy része is, amit teljes csendben nézett meg a közönség legifjabb, négyéves tagja is. Vendégeink között köszönthettük Kovács Ilonát, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagját és családját is.
Mi, a Pázmaneum Polgári Társulás és Szent Korona Lovagrend Felvidéki Rendtartományának helembai tagjai is ezúton köszönjük meg minden kedves vendégünknek, hogy megtiszteltek bennünket jelenlétükkel. Továbbá köszönet a két lelkiatyának, akik mindvégig kiálltak mellettünk és támogattak bennünket a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában.
A Boldogságos Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője áldja meg családjainkat, közösségünket és szép magyar hazánkat!

Hemanel

Zselízi megemlékezés

A múltat nem lehet tőlünk elvenni.De az csak akkor a miénk,ha megismerjük.(Nemeskürty István).A zselizi katolikus és református hivek közössége harangszóval és istentisztelettel emlékeztek a trianoni gyász évfordulóján.A római katolikus templomban közös keresztutat végeztünk,majd a szentmise után a helyi református templomban meghallgattuk Ft.Köntös László pápai püspökhelyettes előadását ami mindannyiunkat mélyen megérintett.Az istentisztelet további vendégei Ft.Steinbach József,a dunántúli ref.egyházkerület püspöke,Ft.Bellai Zoltán,püspöki tanácsos Kaposvárról, Galgóczi Rudolf róm.kat.esperes,valamint Ft.Révész Tibor ref.lelkész.Az itt megjelent hivek szeretettel fogadták azokat a régi katona és népdalokat,amelyeket Mézes Árpád népi zenekara adott elő és tette még teljesebbé ezt a napot.Legyünk méltók a hitvalláshoz:Magyar!Te most árva,elhagyott,veszendő,Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő.Magyar,legyen hited,s tied a jövő.

Belák Klára