2016. április 25-én Dunaszerdahelyre érkezett a Feltámadási menet. Ezúttal a nagyudvarnoki zarándokok hozták el a feltámadási jelvényt, a dunaszerdahelyi Szent György plébániatemplomba.
Mons. Szakál László János dunaszerdahelyi esperes-plébános mutatta be a szentmisét, amelynek végén a Pázmaneum ügyvezető elnöke Karaffa Attila képviselőtársaival Domonkos Tamással és Nagy Ivánnal feltűzték a jelvényre a szalagot és átvették azt.
A Csallóköz falvai közül Nagyudvarnokba, Nyékvárkonyba, illetve Dunaszerdahely városába érkezik a Feltámadási menet. Innét a Mátyusföldön át Zoborvidékre viszik tovább a zarándokok a feltámadási jelvényt.A 2004. december 5-i népszavazás elszomorító nemzeti látlelete keltette életre a kezdeményezést. A cél az volt, hogy e zarándoklattal hirdessék az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A Feltámadási menet, a csaknem 2000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan Tihanytól Csíksomlyóig áthaladt minden magyarok lakta utódállamon.A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, s továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének – húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) – szimbolikája is.
