Ebben az évben Prohászka Ottokár születésének 160. évfordulójára emlékezünk, ennek alkalmából a 2018-as évre a Pázmaneum meghirdette a Prohászka-emlékévet. A Komáromi Imanap egyben a “Felvidéki hitvallók Imakilencedének” első állomása volt, amelyet havonta más-más felvidéki egyházközségben végeznek.

Emléke előtt tisztelegve október 10-én, születésének napján a Pázmaneum Társulás vezetőségi tagjai ThDr. Karaffa János és Karaffa Attila felkeresték a kiváló hitszónok keresztelési kápolnáját Nyitrán.

A barokk Szt. Mihály-kápolna kápolna egy középkori ferences kolostor és temető helyén áll. A nyitrai várnagy, Brezovics Lukács emeltette 1739-ben, emléket állítva a pestisjárvány megszűnésének. Bende Imre püspök 1894-ben a kápolnát felújította és átépíttette, lerombolta a sekrestyét és a tornyot. Ebben a formájában látható ma is.

A kápolna mennyezetét és falát Krisztus megkeresztelésének motívumai díszítik, Messányi E. festő munkái. A kápolna főoltára az 1930-as évekből, az oltárkép a 18. század végéből származik. Az ólomüveg ablakokon a Szeplőtelen Fogantatás és Szeplőtelen Szűz Mária ábrázolások láthatók, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet alakja. Szintén az 1930-as évekből származik Szent Mihály arkangyal szobra, Bártfay Gyula szobrászművész alkotása. A kápolnában két nagy méretű festmény is látható Munkácsy Mihály: Golgota és Krisztus Pilátus előtt c. alkotásának nyomtatott másolata.

A kápolnában megkeresztelt Prohászka emlékét két emléktábla is őrzi. Egy latin nyelvű „Virtute vixi! Memoria vivit! Gloria vivet!” vagyis „Erényesen élt, emlékünkben ma is él, megdicsőülten örökké élni fog.” – felirattal. Illetve egy magyar és szlovák nyelvű emléktábla is. Prohászka Ottokár nevét viselő győri katolikus általános iskola 1995-ben emeltette a márványtáblát. A kis kápolna szépen fel van újítva, a magyar múlt nyomait őrzi a vasajtó mögött.

Prohászka Ottokár

A XX. századi magyar egyház egyik legragyogóbb csillaga, Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858. október 10-én. Atyja – Prohászka Domokos – morva pénzügyi kistisztviselő, anyja – Filberger Anna – a nyitrai pékmester lánya volt. A családtagok egymás között németül beszéltek. Prohászka később elsajátította a magyart, a szlovákot, a latint, de tudott franciául, görögül, héberül. Apja gyakori áthelyezései miatt gyakran váltott iskolát: Rózsahegyen, Losoncon, majd Nyitrán a piaristáknál, Kalocsán a jezsuitáknál tanult, 1875-ben kispapként Esztergomban érettségizett. Tehetségére felfigyeltek elöljárói. Simor János prímás Rómába küldte. 1881. október 30-án ott szentelték pappá. 1882-ben tért haza filozófiai és teológiai doktorátussal. Főpásztora az esztergomi szemináriumba vezényelte, ahol 22 esztendeig dolgozott. A kisszeminárium görög-latin tanárából a dogmatika professzora, majd az egész intézményt megújító lelki vezetője lett. Forradalmasította a hazai papnevelést.

Esztergomban vált a sajtó segítségével a századvégi magyar katolikus megújhodás programadójává. A szociális kérdések különösen érdekelték: magyarra fordította XIII. Leó Rerum Novarum című enciklikáját, időtálló bírálatot írt Marx Tőkéjéről. Világosan látta: ha nem születik az Egyház vezetésével megoldás a szociális feszültségek leküzdésére, akkor teret nyer az ateista, erőszakos baloldal, mely minden értéket elsöpör. Ez a politika felé terelte: szenvedélyes cikkeket írt, és képviselőválasztáson is indult. Prohászka Ottokárt a katolikus társadalom nagy része szónokként és lelkivezetőként ismerte és szerette meg. 1904-ben a budapesti egyetem hittudományi karának dogmatika professzora lett.

Ferenc József 1905. október 17-én nevezte székesfehérvári püspöknek. December 11-én erősítette meg a döntést X. Piusz pápa, aki karácsonykor Rómában püspökké szentelte. Prohászka székét 1906. január 21-én foglalta el. Püspökként is megmaradt puritán embernek.

A főpásztorság visszasodorta Prohászkát a politikához is. A világháborút követő új társadalmi berendezkedést érdeklődéssel figyelte. 1920-ban nemzetgyűlés képviselői feladatot vállalt, mert aktívan részt akart venni a keresztény magyar állam kiépítésében. A budapesti Egyetemi-templom szószékén csapta meg a halál szele 1927. április 1-jén prédikáció közben, a következő napon a szomszédos Központi Papnevelő Intézetben elhunyt. 1938 óta az emlékére emelt székesfehérvári templomban nyugszik.

Jelmondata: Dum spiro, spero, vagyis: Amíg élek, remélek.

Ezerévünk erőforrásai (részlet)

„A haza nem föld, melyet nomád népek sátorfái mérnek, nyájaik patái föltúrnak; a haza oly föld, mely otthonunk lett, melyhez életünk tapadt. A nemzet nem néptömeg, hanem egyetérző, rokonnép; egy érzés, egy élet. Hosszú századokon át lett azzá! Visszatérve bölcsőnkhöz, elmélkedjünk nagyságunk s dicsőségünk s gyászunk esélyein; kérjük számon életünk titkait, nagy eszméit, gondolatait, érzelmeit, hogy ami naggyá nevelt minket, hálás szeretetünk elismerésével koszorúzzuk.

A magyar nép nemzeti eszményei mind a kereszténységből valók. Minden, ami szent, nemzeti lett; s minden, ami nemzeti volt, szent lett. A magyar korona szent korona; a magyar király apostoli király; a magyar zászló a Szent Szűz zászlaja; a magyarság ideáljai: István, Imre, Erzsébet, Margit, Jolán, Kinga Árpád vére s katolikus szentek; Magyarország története sokáig a kereszténység védelme; azután kétszáz éven át a vértanúság szenvedése vergődés a félhold zsarnoksága alatt; a nemzet erkölcsi élete: a hit, bizalom, remény, kötelességtudás, jogérzet, minden, ami lelki, a kereszténységből való volt; az ápolta szívét; az egyenesítette föl újra meg újra a vad elnyomás és hanyatlás korszakai után; lelki életének ő volt csillaga.”

 

Imádság Prohászka Ottokár püspök boldoggá avatásáért

Jóságos Mennyei Atyánk! Te hűséges szolgádat, Ottokár püspököt irántad lángoló szeretettel ajándékoztad meg. Ez a szerető lelkület indította és segítette őt arra, hogy bölcsen hirdesse Igéd örök igazságait, és legyen Magyarország apostola és tanítója.

Lángoló lelkületének forrása Fiad szentséges teste, az örök élet kenyere volt, akit szívébe fogadott és naponta odaadóan imádott. Az Oltáriszentség erősítette meg őt, hogy Egyházát és hazáját hűségesen szeresse. Kegyelmed erejéből első tudott lenni mások szolgálatában, előre tudott nézni és utat tudott mutatni az eszmék világában, alázatos tudott maradni megpróbáltatásai közepette.

Kérünk, add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy mielőbb oltárainkon tisztelhessük őt, és így váljék valóra benne és mibennünk is a szeretet végső győzelme. Ámen.

Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal engedélyével

ma7, nns/Pázmaneum