Halálának 120. évfordulója alkalmából Dunaszerdahely jeles szülöttje, Csaplár Benedek piarista szerzetes, tanár, tudós és néprajzi gyűjtő előtt tisztelegtek a Vermes-villában október 2-án. Az emlékest nemcsak egy kiemelkedő életút felidézésére adott alkalmat, hanem arra is ráirányította a figyelmet, hogy Csaplár szellemi és erkölcsi hagyatéka napjainkban is értéket és útmutatást jelenthet a közösség számára.
A Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ, a Pázmaneum Polgári Társulás és a Bíró Márton Polgári Társulás közös szervezésében megtartott rendezvény családias légkörben idézte fel a 19. századi tudós pap életét és sokrétű munkásságát.
Az est résztvevőit elsőként Iván Péter, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dunaszerdahelyről indult piarista tudós jelentőségéhez képest még mindig kevéssé ismert a szélesebb közönség előtt. Ennek egyik oka Csaplár rendkívüli szerénysége lehetett: munkájában nem a személyes elismerést, hanem a tudomány, az oktatás és a közösség szolgálatát tartotta fontosnak.
Iván Péter hangsúlyozta, hogy napjaink feladata Csaplár Benedek életművének újbóli felfedezése, emlékének ápolása és értékeinek továbbadása. Reményét fejezte ki, hogy személye iránt a jövőben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik majd, különösen szülővárosában.
Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke köszöntőjében Csaplár Benedek életútját a város múltja és jelene közötti kapcsolat részeként értelmezte.
Kiemelte, hogy egy település fejlődését nem csupán az új beruházások, utak, terek és épületek jelzik. Legalább ilyen fontos az is, hogy a közösség miként viszonyul saját történelméhez, mennyire becsüli elődei teljesítményét, hogyan őrzi kulturális örökségét, és mit képes mindebből továbbadni a következő nemzedékeknek.
Csaplár Benedek példájából különösen a tudás és az oktatás megbecsülését, a magyar hagyományok felkutatását és megőrzését, valamint a közösség iránt érzett felelősséget emelte ki. Mint elhangzott, Dunaszerdahely számára fontos feladat, hogy ne csupán őrizze nagy szülöttének emlékét, hanem életművét a fiatalabb nemzedékekkel is megismertesse.
Az ünnepi gondolatokat követően Sinkovits-Vitay András színész, előadóművész lépett a közönség elé. Előadásában a közösséghez való tartozás, az emberi helytállás, a kulturális örökség és a nemzedékeken átívelő értékek kaptak hangsúlyt.
Az est egyik központi előadását Nagy Attila helytörténész, a Bíró Márton Polgári Társulás elnöke tartotta, aki Csaplár Benedeket nem csupán tudósként, hanem pedagógusként, papként, hagyománygyűjtőként és a közösségét segítő emberként mutatta be.
Felidézte, hogy Csaplár Benedek 1821-ben Dunaszerdahelyen született, tizenöt éves korában csatlakozott a piarista rendhez, és már fiatalon bekapcsolódott az oktatásba. A tanítás és az ifjúság nevelése egész életét végigkísérte, később pedig a tatai piarista gimnázium igazgatójaként is szolgálta a magyar oktatás ügyét.
Külön figyelmet kapott Csaplár néprajzi és folklorisztikai tevékenysége. Ipolyi Arnolddal végzett gyűjtőmunkája során számos csallóközi néphagyományt, történetet és folklórkincset jegyzett fel, amelyek közül több talán végleg feledésbe merült volna e munka nélkül. Tudományos alapossága és forrásfeltáró tevékenysége a későbbi kutatók számára is értékes örökséget hagyott.
Az előadás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Csaplár számára a műveltség és a tudomány sohasem öncélú tevékenységet jelentett. Szívén viselte az oktatás ügyét, támogatta az iskolát, segítette a szegényebb gyermekeket, és mindezt feltűnés nélkül, természetes kötelességének tekintve tette.
Életútjának egyik legfontosabb üzenete így ma is érvényes: a megszerzett tudás igazi értéke abban mutatkozik meg, hogy miként tudjuk azt mások és közösségünk szolgálatába állítani.
Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Csaplár Benedek munkássága nem csupán könyvekben és történeti tanulmányokban él tovább. Az általa is kutatott csallóközi mondavilág, az Aranykerthez kapcsolódó tündérmesék és Tündér Ilona történetei napjaink múzeumpedagógiai foglalkozásaiban is megjelennek, így örökségével a legfiatalabb nemzedékek is találkozhatnak.
Az emlékest hangulatát Csonka Sára éneke tette teljessé, műsora méltó zenei keretet adott a megemlékezésnek.
Az est üzenete túlmutatott egy 120 évvel ezelőtt elhunyt tudós életének felidézésén. Csaplár Benedek munkássága arra figyelmeztet, hogy egy közösség akkor őrizheti meg igazán önazonosságát, ha ismeri múltját, megbecsüli elődeit, és képes az általuk képviselt értékeket újra és újra megszólaltatni.
Csaplár Benedek öröksége ma is jelen van Dunaszerdahelyen: az oktatás megbecsülésében, a helyi hagyományok feltárásában, a közösség szolgálatában és abban a törekvésben, hogy mindazt, amit elődeinktől kaptunk, továbbadjuk az utánunk következőknek.
Fotók: Rovin
