Nagy Attila felvételei
A bevezetőben a Csallóközi Táncegyüttes tagjai, Bartal Jázmin és Bartal András adták elő egykori magyar himnuszunkat, a Boldogasszony Anyánk című éneket – felemelő keretet adva az estnek.
„Egy közösség lelke” – rövid visszatekintés
A dunaszerdahelyi székhelyű Pázmaneum 2005. október 2-án, Bakán alakult, papok és világi hívek kezdeményezésére, hogy a Felvidék magyarságát a keresztény hit és a nemzeti identitás talaján erősítse. Az alapító elnök, † Dr. Karaffa János atya karizmatikus vezetésével a társulás nem csupán rendezvénysorozatokat hívott életre, hanem közösséget épített. 2021-ben bekövetkezett halála fájó veszteség volt, de az általa megfogalmazott szellemiség – Isten, haza, nemzet – azóta is iránytű.
Tisztelgés és köszöntések
Az esten köszöntötték többek között dr. Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, Tóth Lászlót, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetőjét, dr. Puha György alpolgármestert, a megjelent városi képviselőket, dr. Farkas Zsolt lelkiatyát, a Jópásztor Alapítvány elnökét, dr. Bozay Krisztián esperesplébánost, dr. Tóth Melindát (Nagycenkről), valamint Nagy Szilas Ildikó igazgatót, a Szent János Egyházi Iskola és Óvoda képviseletében.
Polgármesteri köszöntő: „Húsz évig lelkesedni nem lehet – dolgozni kell”
Dr. Hájos Zoltán ünnepi beszédében a város és a társulás közös értékalapját emelte ki, különös tekintettel a közösségépítésre és a hagyományok átadására:
„Fontos a közösségünk számára, hogy azokat az értékeket, ami összeköt bennünket… a magyar közösség fejlődése, magyarságunk megtartása, anyanyelvünk, kultúránk és szokásaink átadása – ezen a közös platformon dolgozunk hosszú éveken keresztül.”
A civil szervezetek szerepéről szólva hangsúlyozta: az önkormányzat nem lehet mindenhol jelen, a Pázmaneumhoz hasonló közösségek „gazdagítják és színesebbé teszik” a város életét. Zárásként kitartásra buzdított:
„Ha bárki bármilyen célt kitűz, van egyfajta lelkesedés. Húsz évig lelkesedni nem lehet, hanem keményen dolgozni. Ennek az eredménye, hogy ma itt lehetünk.”
A Nemzetpolitikai Államtitkárság üdvözlete: „Emberöltőnyi szolgálat”
Tóth László főosztályvezető Magyarország kormánya nevében köszöntötte az egybegyűlteket, és Nacsa Lőrinc államtitkár üzenetét tolmácsolta. Köszönetet mondott a Pázmaneum két évtizedes, értékalapú szolgálatáért:
„Azokon az értékeknek a talaján állva, amiben mi is hiszünk – az alapvető emberi értékek védelme, a keresztény hit védelme, a nemzeti identitás ápolása – szolgálják immár 20 éve a dunaszerdahelyi magyar közösséget.”
Az államtitkári üzenet az idő mércéjére utalva fogalmazott:
„Húsz esztendő szükséges és elégséges ahhoz, hogy egy hivatástudat meggyökerezzen… E fényben tekintünk vissza a Pázmaneum elmúlt húsz évére is.”
Tóth László főosztályvezető ezt követően a dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár és Nacsa Lőrinc államtitkár által is jegyzett elismerést adott át a társulásnak, amely szerint: „A Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága elismerésben részesíti a Pázmaneum Polgári Társulást az elmúlt húsz év során a szlovákiai magyarság körében kitartóan és elhivatottan végzett, egyházi és nemzetpolitikai szempontból kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért, különös tekintettel a magyar kultúra megőrzését és gazdagítását szolgáló munkásságára, valamint a komáromi imanap méltó megszervezésében vállalt meghatározó szerepére.
Elnöki összegzés: tervek, hűség, közösség
Karaffa Attila záró gondolataiban a kezdetekhez tért vissza: a bakai plébánia üléstermében írt első jegyzőkönyvhöz és a korai tervekre épülő kitartó munkára. Felidézte a zarándoklatokat, imanapokat, kiadványokat, s jelezte: a társulás továbbra is felelősen kíván megszólalni a felvidéki magyar katolikus közösséget érintő ügyekben. Szavait közösségi felhívásként fogalmazta meg:
„Szükség van a munkánkra… mindenki hozzon magával még egy embert, hogy továbbadjuk ezeket az értékeket – magyarságunkat és kereszténységünket.”
Köszönetet mondott a lelkipásztoroknak, támogatóknak, a város önkormányzatának, a Bethlen Gábor Alapnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, valamint minden segítőnek – a két százalékos felajánlásoktól a jó szóig. Az esten bemutatták a jubileumi „Pázmaneum 20” kiadványt is, amelyet a jelenlévők ajándékba kaptak.
„A hitből fakadó szolgálat öröksége”
Az ünnepi est a Pázmaneum küldetésének megerősítésével zárult:
„A Pázmaneum története nem csupán egy szervezet története, hanem sok száz felvidéki magyaré, akik hitükhöz, kultúrájukhoz és magyarságukhoz hűek maradtak. Bízunk benne, hogy a húsz év alatt a társulás egy csendes, mégis szilárd bástyája lett a felvidéki magyar közéletnek… Mert a Pázmaneum nem pusztán társulás – a hitből fakadó szolgálat öröksége. És ez az örökség tovább él.”
Az ünnepség asztali áldással és agapéval folytatódott; a baráti találkozás és beszélgetés méltó lezárása volt annak a napnak, amikor a közösség hálát adott a múltért és új erőt kért a folytatáshoz.
(nagy)
