Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a XXXVI. Komáromi Imanapon a Pázmaneum Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia nevében. Jó pásztor vasárnapján ismét összegyűlt Krisztus hű népe, hogy közösen imádkozzon magyar főpásztorért, magyar püspökségért és magyar papi és szerzetesi hivatásokért.
Imanapunkat beragyogja a Katolikus Egyház örömhíre Krisztus feltámadása és az új Szentatya, XIV. Leó pápa megválasztása.
Innét a felvidéki Szent András-bazilikából is köszöntjük Krisztus földi helytartóját, Péter apostol 267. utódját és kérjük a Teremtőt, hogy védelmező és óvó kezét nyújtsa ki rá, Égi Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya legyen pártfogója és támasza mindennapjaiban, hiszen a világ keresztjét hordozza majd. Imádkozzunk XIV. Leó pápáért, hogy teremtse meg a lelkek és a szívek békéjét a háborgó nemzetek között. Megválasztott Szentatyánkhoz eljuttatjuk majd ezt az Üdvözlő nyilatkozatot és kérésünket a magyar főpásztor ügyében, illetve egy képes beszámolót az imanapról.
A felvidéki magyaroknak is vannak zarándokhelyei. Máriavölgy, Sasvár, Bacsfa-Szentantal, Nyitra, Alsóbodok, Barka, Szepsi és Komárom, a Szent András-bazilika, a Komáromi Imanap, a felvidéki magyar katolikusok legnagyobb imatalálkozója. Itt az ősi Komárom városában gyűltünk össze az Úr 2025. évében, hogy rendületlenül kérjük a Teremtés Urát, hogy hallgassa meg kéréseinket és a szlovák püspökök szíve fogadja be kérésünket. Mert a katolikus egyház egyetemes és mi mind magyarok, szlovákok ennek az Egyháznak vagyunk hívei és szeretnénk közösen építeni Isten országát. Ehhez szükségünk van arra is, hogy egy magyarul érző, gondolkodó és magyarul beszélő főpásztor fogja össze a szlovákiai magyar papokat és híveket. A szeretet nyelvén kérjük, legyenek nyitottak kérésünkre.
A Komáromi Imanap már történelem, de élő történelem. Harminchat éve érkeznek Jó pásztor vasárnapján a hívek, zarándokok, hogy közösen vegyenek részt a keresztúton, a lelki programokon és a legszentebb áldozat bemutatásán. Nemzedékek nőttek fel az imanap alatt. Kis gyermekként, ministránsként, cserkészként ivódott bele a Komáromi Imanap fogalma és küldetése a szívekbe.
Sokunknak vannak emlékei a múltból, de ezek az emlékek biztatnak, erősítenek bennünket, hogy nem szabad feladnunk az imát semmilyen körülmények közepette sem. Megköszönni viszont mindig kell és szükséges is. Akár akkor is, ha csak egy-egy papnövendék kerül ki magyar közösségünk soraiból, de a püspöki helynökökért is. Hála és köszönet a lelkiatyák, helynökök, érsek atya áldozatos munkájáért. Tudjuk, hogy magyar papjaink bizony sokszor több egyházközséget is ellátnak. A magyar paphiány sajnos megmutatkozik az élet minden területén. Sokat vállalnak, elfáradnak. Őértük is imádkozunk a mai napon.
De mindig van remény, hiszen a jubileumi szentévben, mindannyian a remény zarándokai lehetünk. Megtehetjük ezt ma is a Szent András-bazilika ősi falai között nemzettársaink társaságában.
Olyan kiváló magyar és szentek boldogok társaságában, mint a Boldog Salkaházi Sára és Mindszenty József hercegprímás. Ma van Salkaházi Sára születésnapja és liturgikus emléknapja, hiszen 1899. május 11-én született Kassán. A Szociális Testvérek Társasága nővére 1944. december 27-én életét adta az üldözöttekért. Boldoggáavatási dekrétumát 2006. április 28-án írta alá XVI. Benedek pápa, az ünnepélyes kihirdetésére pedig 2006. szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Felvidéki hitvallónkra tisztelettel emlékezünk és fohászkodunk hozzá, hogy magyar közösségünk felismerje az alázat, a szolgálat, de a helytállás és a kiállás értékeit is.
Példát és erőt meríthetünk Mindszenty József hercegprímás életéből is. Ebben az évben emlékezünk meg a főpásztor pappá szentelésének 110., esztergomi érseki kinevezésének 80., valamint halálának 50. évfordulójára.
Mindszenty József volt, aki felszólalt és kiállt a felvidéki magyarok deportálása ellen. A bíboros 1946. október 26-án keltezésű levelében írt erről a világ püspökeinek az üldözött felvidéki magyarok védelmében. Idézet a levélből „…Tisztelendő Testvérek: Hozzátok fordulunk, és imádságaitokat és segítségeteket kérjük. A püspök-lelkipásztorok mindenütt a földön kitűnnek hazájuk, népük és az igazság szeretetében. Nyilvánvaló lesz tehát Számotokra, hogy minket is felindít olyannyira elgyötört hazánk szeretete, és nyomasztanak az igazságtalanságok, amelyeket elszenved. Emlékezzetek, Tisztelendő Testvérek, ezen ezer esztendő 'alatt mily gyakran ontotta ez a nép vérét a keleti pogány ellenséggel harcolván, a keresztény Nyugat védőbástyájaként állva és harcolva a hitért, a szabadságért, a hazáért. Most is a végső küzdelmet vívja, harcolva szabadságáért és a hitéért, amelyhez teljes hűséggel ragaszkodik. A katolikus Nyugatnak ezt a végső védőbástyáját ne engedjétek balga lélekkel elveszni, és ha valamit megakadályozhattok, járjatok közben a kormányoknál, világosítsátok fel a lelkeket, hogy nyilvánvalóvá váljék, milyen kegyetlen következetességgel veszejtenek itt el egy nemzetet, amely más sorsot érdemelne. És ha segítségetekkel a fenyegető veszély elhárul, és népünk ismét élvezheti szabadságát, hálás lesz majd Istennek és barátainak, és meglátjátok, milyen odaadó lélekkel adja mindenét a többi néppel együtt mindenki közös javára.”
Mindszenty hercegprímásnak sok buzgó követője akadt még, akik jó pásztorként álltak híveik mellett a vörös veszedelem idején is. Köztük volt Mészáros Gyula atya is, aki felbári plébánosként hosszú éveken keresztül Bakán is lelkipásztori szolgálatot teljesített. Amikor a beneši dekrétumok alapján megkezdődött a magyarok Csehországba való deportálása, Mészáros Gyula atya elutazott Karlovy Vary környékére, hogy az oda elhurcolt magyaroknak lelki vigaszt nyújtson. Csehországból való visszatérése után aktívan részt vett a magyar kisebbség jogainak védelmében.
A felvidéki magyarság több jeles képviselőjével együtt memorandumot szerkesztett, amelyben felsorolták a magyar kisebbséget ért sérelmeket. A bátor jogvédők Mindszenty hercegprímást is felkérték, hogy szólaljon fel az üldözött magyarok érdekében, amit ő több fórumon is megtett. Mindszenty bíboros letartóztatása után nemsokára sor került a memorandum szerkesztőinek elfogására is. 1949-ben „államellenes tevékenységéért” öt év börtönre ítélték. Először Lipótvárra került, majd Nyitrabányára vitték bányamunkára. Innen nemsokára Horný Sladkovba szállították az uránbányába. Sok felvidéki magyar pap jutott még ehhez hasonló sorsra, mivel nem akartak besúgókká és az istentelen rendszer ügynökeivé válni. Tisztelet emléküknek és kiállásuknak!
Őrizzük féltő gonddal Istentől kapott drága kincseinket: katolikus hitünket és magyarságunkat! Nehéz feladatnak tűnik ez a keresztény- és magyargyűlöletnek oly sokrétű megnyilvánulásai közepette, amelyeket a Felvidéken, de az anyaországban is egyre gyakrabban tapasztalhatunk.
Nekünk is fel kell készülnünk, hogy ne csak akkor merjük megvallani hitünket, nemzeti hovatartozásunkat, amikor biztonságban érezzük magunkat, hanem akkor is kiálljunk mellette, ha ezért hátrányos megkülönböztetés vagy üldözés érne bennünket. Mindszenty József, a tanúságtevő próféta példája adjon nekünk erőt, hogy mindig kiálljunk az igazság és a valódi, örök értékek mellett.” – fogalmaz néhai Karaffa János atya, a Pázmaneum alapítója.
Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől” – mondta Mindszenty bíboros. A leghatásosabb engesztelés a magyarság bűneiért: a tudatos keresztény élet, a Tízparancsolat megtartása. Fogadjuk meg mindegyiket!
Most pedig alázatos szívvel készüljünk a legszentebb áldozat bemutatására, készítsük fel lelkünket a Jézus Krisztussal való találkozásra és figyeljünk oda Fábry Kornél püspök atya szentbeszédére. DJK!