Trianon gyásznapján, a Nemzeti Összetartozás Napján csendes gyertyagyújtásra invitáltuk a 101 évvel ezelőtt igazságtalanul meghozott békediktátum napjára az emlékezőket. 20.21-kor gyúltak meg a gyertyák a Trianon kopjafánál a Városi Sport- és Szabadidőparkban.

Mivel a szigorú előírások, amelyek a tömegrendezvényekre vonatkoznak megkövetelik a személyes adatok gyűjtését, a polgári társulás úgy döntött, idén a csendes megemlékezésre helyezi a hangsúlyt.

A Csaplár Benedek Városi Művelődési Központtal közösen szervezett emlékműsor a világhálón az alábbi linken megtekinthető:

Bízva a járványhelyzet mihamarabbi megszűnésében, illetve a tömegrendezvények szabad szervezésében, a későbbiekben nem zárják ki a szervezők a nyilvános megemlékezést sem.

„Trianon napja figyelmeztető jel magyarságunk számára, különösen itt a Felvidéken. Szétszórtságunk, a különböző érdekek mellett politizáló erők, a közöny, és az elvtelenség veszélyezteti magyar közösségünket. Nekünk mégis válaszolni kell ezekre a kihívásokra. Még akkor is, ha nem éppen népszerű a magyar hagyomány, a nemzeti értékek mellett kiállni.

Jövőnk, itt a Kárpát-medencében és különösen a Felvidéken, csak akkor lesz, ha fel merjük vállalni atyáink, nagyatyáink örökségét. Megmaradni magyarnak, és hitünkben megerősödve kiállni azon értékek mellett, amelyek 1000 éve vérünkben vannak. Sokan azt gondolták, hogy a szégyenteljes békediktátum után megszabadulnak a magyar kérdéstől, megszabadulnak tőlünk. Őseink bebizonyították, hogy nem így van. Számolni kell velünk, hiszen szülőföldünk szeretete mindennél erősebb. Most, azonban rajtunk a sor! Dacolnunk kell és fel kell felvenni a harcot az asszimiláció, a pártoskodás, a keresztény és keresztyén világnézetet támadókkal szemben. A közöny az ellenségünk és közösségünk beolvadásához vezet.

Van jövőnk, hiszen 101 évvel Trianon után is itt élünk a Felvidéken. Meg kell erősítenünk a nemzeti összetartozást, kezet kell nyújtanunk az itt élőknek, de nem úgy, hogy feladjuk saját nemzeti hagyományainkat, elveinket, jövőképünket.

Hit kell és erős akarat, hogy még legalább 1000 évig magyar szó hallatszódjon a Kárpát-medencében, szülőföldünkön”
– fogalmaz június 4. kapcsán Karaffa Attila, a Pázmaneum polgári társulás ügyvezető elnöke.