Kallós Zoltán Külhoni Magyarság Díjjal tüntették ki a Pázmaneumot

Augusztus 19-én került sor a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadására a Budavári Palotában. Az elismeréseket Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár adta át. A kitüntetettek között van a Pázmaneum Társulás is.A Pázmaneum Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája, Esterházy János szellemi örökségének ápolása, valamint az alapvető emberi értékek és a keresztény erkölcs szellemében a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában végzett, nemzeti identitást erősítő munkájáért részesült az elismerésben, amit Karaffa Attila, a társulás elnöke vett át.

A 2018-ban elhunyt néprajztudósról elnevezett díj a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális, oktatási tevékenység elismerésére adományozható.

A díjat idén tíz határon túli személyiség, illetve szervezet kapta meg. A díjazottak:

Bogdán Zsolt színművész (Erdély)

Kolozsi Tibor szobrász (Erdély)

Márton Árpád festőművész (Erdély)

Pázmáneum Polgári Társulás (Felvidék)

Szobiné Kerekes Eszter pedagógus, kultúraszervező, Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának alapítója (Felvidék)

Martonosi Testvériség Művelődési Társulat  (Vajdaság)

Muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület (Vajdaság)

A verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület (Vajdaság)

Milován Sándor, a KMKSZ alapító tagja (Kárpátalja)

Bence Lajos irodalomtörténész, újságíró (Muravidék)

Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte: a mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy minden magyar tudhatja, cselekvő összefogásban gondoskodunk egymásról.
“Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogyan mi is számítunk minden magyar emberre” – fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta: tizenkét év nemzetépítő munkájával felépítettek egy erős intézményrendszert, megszilárdították a gondoskodó közösségeket és növelték a szülőföld megtartó erejét. Most a közös munka gyümölcseinek megóvása és megőrzése a fontos – tette hozzá.
Közölte, lehetőség van arra is, hogy megújuljunk és valami újat teremtsünk. Ennek gyökere nemzeti kapcsolataink megújításából táplálkozhat.

Az összetartozás tudata is kell ahhoz, hogy nemzetünk biztonsággal élje át a mostani nehezebb időket – mondta.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar leleményes nép, a nehéz körülmények között sosem a feladást, a vegetálást választja, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a kialakított szoros köteléket most erre is használjuk.

Dolgozzunk úgy, hogy egy év múlva el tudjuk mondani, sikerült összezárnunk és együtt gondolkodnunk” – emelte ki.

Potápi Árpád János emlékeztetett: augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, amely világi és egyházi ünnep, de jeles nap a magyar néprajzban is. Azt mondta, március 15., augusztus 20. és október 23. olyan mérföldkövek számunkra, amelyeknél megállva lehetőségünk van a nemzeti összetartozás érzésének közös megélésére, megtapasztalva egyénenként és közösségi szinten is, hogy nem vagyunk egyedül a világon, mindenhol számíthatunk nemzettársaink támogatására és szeretetére.

A Komáromi Imanap szervezőjét díjazták

2005. október 2-án a bakai plébánián tartotta alakuló ülését a Pázmaneum Polgári Társulás, amelynek célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a Felvidéken, a keresztény erkölcs szellemében.

A társulás tagja lehet bárki, aki egyetért alapszabályukkal, részt vesz annak megvalósításában és nem támogat (illetve a múltban sem támogatott) kommunista, fasiszta, rasszista vagy más erőszakos ideológiát. A szervezet alapító elnöke ThDr. Karaffa János plébános volt, aki 2021. június 23-án adta vissza lelkét Teremtőjének. Karaffa János atya, kitartóan ragaszkodott a keresztény hitéhez az ateista ideológiával szemben, hű maradt az Egyházához, a magyar nemzeti öntudata pedig hevítette, hogy lelkesen küzdjön a felvidéki magyarság megmaradásáért.

A társulás 2007-ben először Egyházgellében, majd Zselízen, Komáromban és Szőgyénben indított keresztény felnőttképzést Regnum Marianum Akadémia néven. 2008 márciusában a Rákóczi Szövetség Esterházy-emlékéremmel tüntette ki a társulást.

Felemelték szavukat és aláírásokat gyűjtöttek a 2008-as egyházmegyei szétdarabolás ellen. 2011-ben Esterházy-domborművet avattak Dunaszerdahelyen, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjrendszerbe tartozó Ex-Libris Díjban részesültek. 17 év alatt számos kiadványt is megjelentetett a dunaszerdahelyi székhelyű társulás. Évi rendszerességgel kiadják a Regnum Marianum Kalendáriumot, illetve különböző imafüzeteket, tanulmányi füzeteket is szerkesztenek.

Az ifjúság terén a ministránsoknak több társzervező segítségével számos programot szerveznek, elsősorban a Jópásztor Alapítvánnyal. Többször részt vettek a római nemzetközi ministráns zarándoklaton a felvidéki magyar ministránsokkal, illetve minden évben részt vesznek a ministráns focinap és olimpia szervezésében.

Az imakilencedek alkalmával mindig más és más szándékért imádkoznak különböző egyházközségekben. A Komáromi Imanapok szervezését is átvették – magyar főpásztorért és magyar papi és szerzetesi hivatásokért mutatnak be szentmisét a bazilikában a Jó Pásztor vasárnapján.

A Pázmaneum képviselői a 17 év alatt számos egyházi és társadalmi rendezvényt szerveztek a Felvidéken és az anyaországban is, melyeken a keresztény konzervatív értékek megtartása és továbbadása kapott hangsúlyos szerepet. Dunaszerdahelyen a társulás kezdeményezte többek között a Magyar Kultúra Napjáról szóló megemlékezést és a Trianoni gyertyagyújtás napját, valamint szervezője a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának.

A társulás Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája Esterházy János szellemi örökségének ápolását őrzi, és ennek szellemében dolgozik a jövőben is. Jelszava ma sem változott:

A Felvidéki magyar katolikusok szolgálatában!

Forrás: ma7

Fotók: Farkas Gábor