Frissítve: 2013. 2. 17. V. Celesztin pápa után XVI. Benedek pápa is önként mond le az egyházfői tisztségről! A pápai lemondás után kezdetét veszi a ”sede vacante” (”üres trón”) ideje. A Szentatya február 28-án mond le tisztségéről.

Friss bejegyzések:

Már március 10-én megkezdődhet a konklávé

A pápa hangsúlyozta, hogy döntését teljesen szabadon hozta meg. A lemondással a pápai poszt addig megüresedik, amíg a pápaválasztó konklávé meg nem választja az utódot. Az egyháztörténelemben a közel kétezer év alatt uralkodó 265 pápa közül csupán négyről jegyezték fel, hogy önként lemondott hivataláról. Ketten – 97-ben I. Kelemen és 235-ben Pontianus – még a Római Birodalom üldözése következtében kényszerültek száműzetésbe, míg IX. Benedek 1045-ben akkor mondott le, miután másodszor is pápává választották, ő azonban eladta tisztségét a legtöbbet kínáló konkurensnek, a későbbi VI. Gergelynek. A történészek szerint az eddigi utolsó önkéntes, és egyben legismertebb lemondásra 1294-ben került sor, amikor V. Coelestin öt hónapos pontifikálás után úgymond saját alkalmatlanságát belátva bejelentette, hogy inkább visszavonultan, szerzetesként kíván tovább élni.

XVI. Benedek pápa lemond péteri szolgálatáról

A Szentatya február 11-én bejelentette, hogy lemond péteri szolgálatáról. XVI. Benedek pápa február 11-én, délelőtt 11 órakor, három szenttéavatási ügyben összehívott konzisztórium során tette közzé a hírt.

„Kedves Testvérek!

Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az Egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.
Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.
Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel”.

Magyar Kurír

A római pápa megválasztásához a választó bíborosok szavazatának kétharmada szükséges, a jelenlevő választó bíborosok összlétszámát véve alapul. Abban az esetben, ha a jelenlévő bíborosok száma nem osztható 3 egyenlő részre, a pápaválasztás érvényességéhez +1 szavazat szükséges.

A szavazás három lépésben történik.Az első lépés az előválasztás. Ekkor a két szertartásmester előkészíti és kiosztja a szavazócédulákat, minden bíborosnak kettőt vagy hármat. Ekkor sorsolják ki a választó bíborosok közül a három szavazatszámlálót, a betegek szavazatait összegyűjtő három infirmáriust és a három ellenőrt. A sorsolást az utolsó diakónus bíboros végzi úgy, hogy egyenként húzza ki a kilenc nevet. Az első hármas csoport tagjai lesznek a szavazatszámlálók, a másodiké az infirmáriusok, a harmadiké az ellenőrök. Tisztségük a választás egész idejére érvényes.
A szavazócédula négyszögletes, és a felső felébe ez van írva: „Eligo in Summum Pontificem”, azaz „Legfőbb Főpappá választom”. A szavazócédulát a bíborosok titokban töltik ki, olvashatóan, és lehetőleg fel nem ismerhető kézírással.
A második lépés a tulajdonképpeni szavazás. Ekkor a titokban kitöltött szavazócédulákat a bíborosok összehajtva dobják a szavazatgyűjtő urnába, de előtte egyenként hangosan elmondják a következő esküformulát: „Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok.”
A betegség miatt szobájukban tartózkodó választó bíborosokhoz az infirmáriusok mennek ki egy urnával, amelyet előzőleg a bíborosok előtt, üres állapotban zártak le. A beteg bíborosok szobáikban ugyanezen eskü elmondása után adják le szavazatukat.
A szavazatok leadása után az első szavazatszámláló összerázza az urnában lévő szavazócédulákat, amelyeket ezután egyesével kivesznek. Mindhárom szavazatszámláló egyenként megnézi a rajta álló nevet, amit a harmadik szavazatszámláló hangosan fel is olvas. Minden elhangzott nevet feljegyeznek. A szavazatszámlálás végén a szavazócédulákat az „Eligo” szónál átszúrják, egy fonálra felfűzik, majd egy dobozba helyezik.
Ezután következik a harmadik lépés, az utóválasztás. A szavazatszámlálók ekkor összegzik a szavazatokat. Ha senki nem érte el a kétharmados többséget, akkor a pápa nincs megválasztva. Minden esetben, akár megválasztották a pápát, akár nem, az ellenőröknek felül kell vizsgálniuk mind a szavazócédulákat, mind a szavazatszámlálók feljegyzéseit. Az ellenőrzés után a szavazócédulákat elégetik. Ha rögtön következik egy új szavazás, akkor a cédulákat a második szavazás végén kell elégetni.

MK