Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben
A Hittani Kongregáció dokumentuma – 2003. január 16.
A Hittani Kongregáció dokumentuma – 2003. január 16.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Ünnepelni jöttünk össze a dunaszerdahelyi Vermes-villába, mi csallóközi magyarok és velünk együtt az anyaországból az újpesti magyar testvéreink is. A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük, azt a napot, amely évezredes történelmünket meghatározta és a jövőben is ezt teszi majd minden magyar közreműködése által, általunk is.
Elkezdődött a beiratkozás az alapiskolákba. Most döntik el a szülők, hogy milyen iskolába, hová küldjék gyermekeiket. Úgy is mondhatnánk, megkezdődik az alapozás, az alapvető műveltség szentélyének alapozása.
Egyik barátom nemrégiben mesélt az ismerőséről, aki krokodilvadász. Elbeszélése megerősítette bennem azt a régi előítéletet, hogy alattomos állat a krokodil. Lesből közelíti meg gyanútlan áldozatát, hogy magával ránthassa a mélybe.
ThDr. Karaffa János védnök-elnök is felszólalt a komáromi nagygyűlésen. Beszédét az alábbiakban olvashatják.
Gyakran esik szó Szlovákiában a bizánci görög hittérítők, Szent Cirill és Metód örökségéről, amelyet más nemzetek közt a szlovák nép is magáénak vall. Mi, magyarok is méltán tiszteljük a bizánci testvéreket, hiszen a krónikák feljegyzései szerint magyar őseink körében is kifejtették apostoli tevékenységüket.
Az elmúlt évszázadban Közép-Európa nemzeteinek kapcsolatát javarészét az ellenségeskedés, gyűlölködés, diszkrimináció jellemezte. Ennek egyik formája volt az ún. beneši dekrétumok kiadása, amely a csehszlovákiai németek és magyarok háború utáni jogfosztását és szülőföldjükről való elüldözését alapozta meg. A dekrétumokkal kapcsolatban az érintett országok részéről különböző álláspontok fogalmazódtak meg, és ezek ma is konfliktus forrásai köztük, de
2004 október hónapjának első hétvégéjén a Szent Péter téren 5 boldogot avatott a Szentatya. Habsburg Károly utolsó magyar király és osztrák császár is a boldogok közé került.
Kokárda, Nemzeti Dal, Táncsics Mihály, Pilvax kávéház, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Landerer nyomdája, Tizenkét pont, forradalom, márciusi ifjak, Nemzeti Múzeum, szabadság, ezekről a fogalmakká vált szavakról, minden magyar embernek ugyanaz jut eszébe: az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, az 1848. március 15-ei szabadságharc.
A „mártír” szó valójában tanút, keresztény értelmezésben vértanút jelent. A vértanúságot tulajdonképpen az Isten ügyéért való teljes odaadásként, életünk Istennek való teljes felajánlásaként értelmezzük. Így azok is Isten mártírjai, tanúi lehetnek, akiknek hitükért nem kell erőszakos halált halniuk, mégis egész életüket Isten és embertársaik szolgálatára, az igazság és szeretet érvényesülésének képviseletére áldozzák.