Hét évvel ezelőtt minden előzetes találgatás és esélylatolgatás ellenére sokakat meglepett, hogy német pápát választottak Szent Péter utódává. Legutoljára majdnem 950 évvel ezelőtt ült Szent Péter székében Bajorországból származó pápa. Joseph Ratzinger majdnem egy negyedszázadon keresztül volt II. János Pál pápa legközelebbi munkatársa. A Hittani Kongregáció prefektusaként meghatározó szerepe volt elődje pontifikátusa teológiai irányvonalának kialakításában.
Világszerte elismert teológus pápát kapott a katolikus egyház. Joseph Ratzinger már 26 éves korában a dogmatika és alapvető hittan docenseként kezdte teológusi működését Freisingben. A II. Vatikáni Zsinat idején a kölni bíboros teológiai tanácsadójaként tevékenykedett. Az akkor még fiatal teológus mélyen megalapozott tudásával és jövőbe tekintő meglátásaival már abban az időben tiszteletet ébresztett kollégáiban. A teológia professzoraként évekig adott elő olyan neves egyetemeken, mint Bonn, Münster, Tübingen vagy Regensburg. München érsekeként kapta még VI. Pál pápától a bíborosi rangot 1977-ben.
A Hittani Kongregáció első embereként a kitűnő teológus hamarosan a Vatikán leginkább elismert személyiségei közé került. Működésének első éveiben feltűnést keltett határozott fellépésével a marxista gyökerekhez közelálló ún. „felszabadítás teológiájával” szemben. Ebben az esetben világos megkülönböztetést tett azon áramlatok között, amelyek az Egyház tanításával is összeegyeztethetőek, és azok közt, amelyek több ponton is szembehelyezkednek azzal.
Joseph Ratzinger hivatalából kifolyólag a hit-és erkölcstan egyéb területein is világosan meghatározta, mi az Egyház tanítása, és hol vannak a határai, ezért már kezdettől az egyház ún. „konzervatív” szárnyához sorolták. Teológusi tevékenységével nagyban hozzájárult a Katolikus Egyház Katekizmusának elkészítéséhez.
Joseph Ratzinger megnyilatkozásaiban gyakran emlékeztetett arra, hogy a demokratikus kritériumokat nem lehet minden további nélkül alkalmazni a hittel és az Egyházzal kapcsolatos kérdésekre. Személyes és tudományos hitelét még legkonokabb ellenfelei sem merték kétségbe vonni. Csodálói és kritikusai egyaránt méltatták kristálytiszta intellektusát, világos elemzőképességét és kifejezésmódját valamint tágra nyitott teológiai horizontját
A 2000., jubileumi évben világszerte sok vitát váltott ki az általa megszerkesztett „Dominus Jesus” megnyilatkozás, amelyben Jézus Krisztusnak, a világ egyetlen Üdvözítőjének egyedülálló szerepére és a Katolikus Egyház különleges feladatára világított rá.
Az elmúlt évtizedekben Joseph Ratzinger nemcsak a Hittani Kongregáció prefektusaként, hanem neves teológusként is dolgozott és publikált. Műveiben gyakran rámutatott annak veszélyére, hogy a „szent” kiveszőfélben van a liturgiából és az egyházművészetből is. A II. Vatikáni Zsinat utáni Egyházat egyik művében olyan építkezésként rajzolta meg, amelynél mindenki tanácstalanul a maga feje után dolgozik, mert elveszett a tervrajz. A sokak által szükségesnek tartott III. Vatikáni Zsinat összehívását egyáltalán nem tartotta aktuálisnak, mivel szerinte még a II. Vatikáni Zsinat határozatai sem léptek érvénybe maradéktalanul.
Közvetlenül pápává választása előtt, Nagypénteken tartott elmélkedésében nem habozott rámutatni az Egyház berkeiben is megtalálható visszásságokra. Az Egyházat süllyedő hajóhoz hasonlította, amelyben sok szemét is összegyűlt már, mivel a klérus egyes köreiben is eluralkodott a gőg és az önzés. Nyíltsága és őszinte szavai sokak körében pozitív visszhangra találtak, a megújulás és megtisztulás képét vetítve az egyház és a világ elé.
Joseph Ratzinger pontifikátusa kezdetén a Benedek nevet választotta. A névválasztás talán már sejtetette az új pápa programját is. Elődje, XV. Benedek pápa az I. világháború idején minden erőfeszítést megtett a béke megteremtéséért. XVI. Benedek is a béke munkálója kívánt lenni a háborúság és erőszak világában. A névválasztás másik inspirálója, Szent Benedek apát, Európa védőszentje és a nyugati szerzetesség megalapítója az életében mindig Krisztust helyezte az első helyre. Az új pápa is Krisztust akarta az első helyre tenni és így kívánta előmozdítani az Egyház megújulását – Európában és az egész világon.
„A feltámadt Jézus örömében, állandó segítségében bízva haladunk előre” – mondta hét évvel ezelőtt az újonnan megválasztott pápa a rómaiaknak és a világnak. 2005. április 19-én tartott beszédében „az Úr szőlőskertje alázatos munkásának” nevezte magát. Az elmúlt időszakban, a gazdasági világválság és az egyre elhatalmasodó bizonytalanság idején mindvégig határozottan kiállt az alapvető keresztény értékek mellett.
XVI. Benedek a krisztusi igazság alázatos szolgájaként tevékenykedett teológusként és pápaként egyaránt. Pápai szolgálata által –melyet immár hét esztendeje áldásosan és bámulatos szellemi frissességgel végez, immár életének 85. esztendejét is betöltve- az igazság ragyogásával akarja megvilágítani az emberiségnek a jövőbe vezető útját. Reméljük, ez a világosság még sokaknak és sokáig világítani fog, ezért kérjük az Urat:
„Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!”
ThDr. Karaffa János PhD.
