Egy éve történt: egyházmegyei felosztás
Egy éve, 2008. február 14-én XVI. Benedek pápa
aláírásával Tomko bíboros ismertette az új egyházmegyei felosztást. Ami
a szlovák híveknek öröm volt, az a felvidéki magyarok nagy többségének
bánat és kétségbeesés.
Az új egyházmegyék kialakításával az eddigieket
függőleges irányba felszabdalták, ezáltal a felvidéki magyar
katolikusokat több egyházmegyébe sorolták, ahol kisebbségbe kerültek.
Számos plébánia szűnt meg, vagy magyar pap híján - mivel a régi, aki
ellátta, más egyházmegyéből járt át kisegíteni - szlovákot helyeztek
oda. A papneveldékbe egyenlőtlen arányban osztódtak el a kispapok.
Az új egyházmegyei felosztást szomorú szívvel szemlélték a felvidéki
magyar katolikusok lelkipásztorai és hívei is. A többségük ugyanis egy
magyar püspök kinevezésében reménykedett. Ez nem valósult meg.
A magyar nemzetiségű katolikus hívek és
lelkipásztoraik kezdeményezését
felkarolva 3 felvidéki magyar civil szervezet nyílt
levélben reagált a
Szlovák Püspökkari Konferencia által
kihirdetett február 14-ei
egyházmegyei felosztásra. A Pázmaneum
Polgári Társulás, a Mécs
László
Társulás és a Jó Pásztor
Alapítvány által írt nyílt levelet
először a
Szlovák Püspökkari Konferenciának, a
megyéspüspököknek és az Apostoli
Nunciatúrának küldték meg. Később
aláírásgyűjtésbe kezdtek, aminek
eredménye, hogy két hónap alatt 25 000
aláírás jött össze.
Leghevesebb ellenzője a Remény katolikus hetilap főszerkesztője
volt,
aki elhamarkodottnak ítélte meg a Nyílt
levél íróinak reakcióját és
elítélte azt.
Az egyházmegyei felosztást követően és a Nyílt levél tartalmának valós
meglátásai után a szlovák püspökök engedményeket tettek, de a magyar
püspök kinevezése még a mai napig is várat magára. Remény nincs rá,
hiszen állandóan támadják azokat, akik megemlítik ennek fontosságát. Az
ún. püspöki helynökök kinevezésével oldották meg az új helyzetet a
szlovák püspökök. Ebből Nyitrán szlovák ajkú került kinevezésre.
Pozsonyban érseki megbízott foglalkozik a magyar hívekkel.
Nagyszombatban Orosch János püspök atya gondját viseli a nyájnak, míg
Besztercebányán magyar nemzetiségű püspöki helynököt neveztek ki.
Az egyházmegyei felosztás körül nem csitultak el a hangok. A szlovák
püspökök ideális megoldásról beszélnek. Őket támogatják bizonyos magyar
papok is. A másik oldalon a Nyílt levél szerzői és a hozzájuk
csatlakozott országos társadalmi szervezetek és polgári társulások
állnak, valamint szintén magyar papok, hívek.
Ma már nem csak a felvidéki magyar katolikusok kiáltanak saját
anyanyelvükön beszélő főpásztorért, hanem a ruszin görögkatolikus
testvéreik is. A problémát egyenlőre nem kívánja orvosolni senki,
hiszen az idő halad, a nemzetiségek számaránya csökken és lassan arra
hivatkozhatnak, hogy ilyen kevés magyarnak vagy ruszinnak nem érdemes
saját püspököt kinevezni.
Felvidék Ma, atos
Nyilatkoztak
a szlovák püspökök az egyházmegyei
felosztás 1. évfordulóján
A „Katolícke noviny“ szlovák katolikus
hetilap azt a
kérdést tette fel néhány szlovák
megyéspüspöknek, hogy milyen eredményt
hozott az egyházmegyei átszervezés az
érintett püspökségek területén.
Az alábbiakban a szlovák katolikus hetilap által
megszólított
megyéspüspökök véleményét
közöljük.
Mons. Ján Sokol, nagyszombati érsek:
A Nagyszombati érsekség az egész 2008-as év
folyamán biztosította a
papok fizetésének
folyósítását, az egyházi
iskolák és egyéb intézmények
támogatását, amelyek a volt Pozsony-nagyszombati
Főegyházmegye
területén helyezkedtek el. Bízunk benne, hogy ezek a
tények
hozzásegítettek ahhoz, hogy 2009. január
1-étől az újjászervezett
egyházmegyék hatékonyan működhessenek, s
ezáltal megmutatkozhasson az
egyházmegyei átszervezés
életképessége.
Mons. Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek:
Az új egyházmegyék a Szentatya
akaratából jöttek létre, és új
kihívást
jelentenek számunkra. Kisebb közösségben kell
elmélyítenünk
kapcsolatainkat, közelebbről kell megismernünk
egymást, s egyre jobban
fel kell ismernünk identitásunkat.
Mons. Rudolf Baláľ, besztercebányai megyéspüspök:
A Besztercebányai Egyházmegyéhez az egyházmegyei átszervezés után
Dél-Szlovákia területéről jelentős számú magyar nemzetiségű hívő
került. Kevés kivételtől eltekintve, a papok és hívek ezt a tényt
nyugodtan, magától értetődően, sőt egyes esetekben örömmel fogadták. A
Besztercebányai Egyházmegyében az első napoktól fogva van püspöki
helynöke a magyar híveknek, Mgr. Mahulányi József ipolysági esperes
személyében. Ő hibátlanul beszél magyarul és szlovákul. A híveknek ez a
mód megfelel. Ha szükséges, együtt koncelebrálunk a bérmálások vagy
zarándoklatok alkalmával. Az emberek ráadásul dicsérik is mindezt.
Egyetlen esetben mutatkozik probléma, amikor egyházmegyém egyik papja,
aki igyekvően fogadja a magyar politikusok terveit, szívesen fogadna
Dél-Szlovákiában egy eredeti magyar püspököt. Bizonyosan örülne egy
magyar egyházmegyének is. Ez ritka eset, de létezik ilyen is.
Általánosságban elmondható, hogy az egyházmegyének az a része, amelyet
többségében magyar hívek laknak, az egyházmegyei újrafelosztást
felindulás nélkül fogadta.
Mons. Tomáš Galis, zsolnai megyéspüspök:
A Zsolnai Egyházmegye a Nyitrai Egyházmegye 9 és a
Besztercebányai
Egyházmegye 1 esperességéből jött
létre. Mi vagyunk Szlovákia
legfiatalabb egyházmegyéje. Isten kegyelmének
segítségével és
egyházmegyénk védőszentjeinek, Szent Cirillnek
és Metódnak
közbenjárására igyekszünk úgy
működni és növekedni, mint az életképes
újszülött. Az egyházmegyék
újraszervezését a Szentatya szavainak
értelmében vesszük, miszerint az Egyháznak
és a püspöknek közelebb kell
lennie a néphez.
Mons. Vladimír Filo, rozsnyói megyéspüspök:
Az egyházmegyei újrafelosztás a Rozsnyói Egyházmegyét is érintette,
mivel hozzánk csatolták a breznóbányai esperességet is, 15 plébániával.
Egyes papok és hívek nehezen értik meg ezt a felosztást, mivel eddig a
Besztercebányai Egyházmegyéhez tartoztak, és közelebb voltak a
megyéspüspökükhöz, mint jelenleg a Rozsnyói Egyházmegyében. Idővel
azonban megszokják ezt, ha érzik, hogy a rozsnyói püspök törődni fog
velük.
www.katnoviny.sk
Hiteles hírek és információk a felvidéki magyarságról:
|